Mi lenne, ha mind

mi asszonyok,

egytől egyig,

Másképp működnénk,

mint eddig.

 

Ha támogatnánk egymást

Ha látnánk a jót a másikban

Ha segítenénk

Ha értékelnénk

Ha szeretnénk

 

Le a női fegyverekkel

Kritikával, éllel, élccel

Le a hajtűkkel

Mit hajunk helyett

Nyelvünkben hordunk

 

Ha csak akkor szólnánk

Ha kéri a másik

Ha csak megértést

Mutatnánk

Kint s benn is

 

Ha nem súgnánk össze

Hátak mögött

Csípős nyelvünk

Elfelejtjük

Mindörökre

 

Persze látásunk

Ki nem dobjuk

Csak jó irányba

Fordítjuk

Emelésre

 

Le a kötőtűkkel is

Mely szívekbe

Szúrt sebeket

Gyógyíthatatlan

Beleüt

 

 

Helyette használjuk

Asszonyi létünk

Valódi fegyverét

A mindent elsöprő

Szeretetet.

 

Tűk nélkül álljunk

Asszonyi körbe

Egymást valóban

Összefonva

Összekötve

 

Csak ez segít át

Minden nehézségben

Csak ez visz át

Mindünket

A jobb világba

 

Gulyás Judit 2016.05.18